Évente több mint 30 millió látogató keresi fel Budapest erdeit, sportolás és más feltöltődést szolgáló tevékenység céljából. Mi az ami az erdő látogatóit újra és újra az erdőbe vonzza? Valójában mit ad ez a környezet számukra? Blogbejegyzés Vásárhelyi Bernadett tollából.
A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének felkérésére, a FORWARDS projekt támogatásával kutatást folytattunk 2025 novembere és 2026 júniusa között. Azt vizsgáltuk, milyen értéket jelentenek Budapest városi erdei az itt élők számára.
A kutatás mögött egy sajátos helyzet áll. Egy piaci alapon működő erdőgazdálkodó számára a faanyag az egyik legkézzelfoghatóbb bevételi forrás. A városi erdők esetében a gazdálkodás célja leginkább az erdő egészségi állapotának, és sok más funkciójának a megőrzése. Ez azért is fontos, mert az erdők egészségi állapota számos módon összefügg a városlakók jóllétével.
Mindez egy nehezen feloldható helyzetet teremt. Az erdők fenntartási költségei az erdőgazdálkodónál jelentkeznek, míg az erdők által létrehozott javak nagy részét a városlakók, és a város egésze hasznosítja. Mindemellett ezek a pozitív értékek sokszor nehezen láthatóak, és még nehezebben mérhetők. A kutatásunk egyik kiindulópontja éppen az volt, hogy megpróbáljuk jobban megérteni és láthatóvá tenni ezeket az értékeket.
A városi erdők értéke sokféle formában jelenik meg a mindennapokban. Helyet adnak a kikapcsolódásnak és a mozgásnak, hozzájárulnak a levegő tisztításához és a városi hőség mérsékléséhez, vizet tartanak vissza, és testi-lelki jóllétünkre is hatással lehetnek. Van, amit ezek közül viszonylag könnyű mérni, más értékeket viszont jóval nehezebb megragadni – és éppen ezek azok, amelyek könnyen láthatatlanok maradnak.
Arra voltunk kíváncsiak, hogyan lehet ezt a sokféle értéket együtt megragadni. Ezért négy fő kérdés vezette a kutatást:
- Milyen ökoszisztéma-szolgáltatásokat, vagyis kézzelfogható és kevésbé kézzelfogható hasznokat nyújtanak a budapesti erdők az itt élőknek?
- Hogyan kapcsolódnak a budapestiek a városi erdőkhöz?
- Milyen értéket képviselnek ezek az erdők a városlakók számára–legyen az pénzben kifejezhető érték vagy sem?
- Mit lehet tanulni más európai városoktól az erdők kapcsán, és mi lehet érdekes Budapest számára ezekből?
Ehhez többféle társadalomtudományi módszert használtunk. Az erdők által nyújtott szolgáltatások közül négynek a pénzbeli értékét is megbecsültük: a rekreáció, a lakossági hűtés, a szénmegkötés éves-, és a vízmegtartás egyszeri értékét. Fontos itt megjegyeznünk, hogy a számítások konzervatív becslésen alapulnak, így az általunk pénzben értékelt szolgáltatások megközelítő értékeket jelentenek.
A cél ezzel nem az volt, hogy „beárazzuk” az erdőt, hanem hogy olyan hasznokat is láthatóvá tegyünk, amelyek egyébként könnyen kívül maradnak a gazdasági számításokon. Van itt egy fontos határ: amit pénzben meg tudunk becsülni, az csak egy szelete annak, amit egy városi erdő valóban jelent. Sőt, a számításaink nem fedik le a teljes pénzben kifejezhető értéket.
De hogyan lehet megérteni azt, amihez nincs jó mérőszámunk? Mit jelent az erdő annak, aki húsz éve ugyanoda jár sétálni, aki ott tanította a gyerekét madarakat felismerni, vagy aki csak azt tudja, hogy amikor szüksége van nyugalomra, fél óra alatt a fák között lehet? És mit jelent az erdő annak, aki úgy érzi, hogy felelősséggel tartozik érte?
A következő blogbejegyzésekben azt mutatjuk be, hogyan próbáltunk kvalitatív módszerekkel közelebb kerülni ezekhez a nehezen mérhető értékekhez– és mit tudtunk meg közben arról, hogyan kapcsolódnak a budapestiek az erdőhöz.