Environmental social science research group

Transzdiszciplináris megközelítéssel kutatunk a környezet- és társadalomtudományok határterületein.

26

Lezárt és futó projektek száma

98

Bevont kutatók száma összesen

11

Tavaly óta elnyert projektek száma

Projektek

Vad rokon növényfajok a fenntartható mezőgazdaságért

A vad rokon növények hozzájárulhatnak a változatosabb, fenntarthatóbb és táplálóbb élelmiszerek biztosításához.

Bővebben...

A hüvelyes növények előnyei

A hüvelyes növények és a hüvelyes alapú termesztési rendszerek által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások előnyeinek értékelése

Bővebben...

Összehangolt földhasználati stratégiák a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenésének kezeléséért

A mielőbbi és összehangolt fellépés megállíthatja és visszafordíthatja a fenntarthatatlan földhasználatot és a földkészletek túlzott kiaknázását. Ehhez azonban gyors, egyidejű és összehangolt fellépésre van szükség a földhasználati döntéshozatalban érintett különböző döntéshozók részéről.

Bővebben...

Az ellenállóbb európai erdőkért

A FORWARDS projekt egy olyan páneurópai monitoring és értékelő eszközt hoz létre – a ForestWard Observatory-t –, amely képes lesz bemutatni a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatását, és segíteni a döntéshozókat az erdőgazdálkodási döntések meghozatalában.

Bővebben...

Hírek

Uncategorized

Részvételi akciókutatás a látássérült emberek természethez való viszonyáról

A Mércén 2023. december 23-án megjelent cikk

Mit jelent a természettel való kapcsolat a látássérült emberek számára? Hogyan tehetünk azért, hogy látássérültek akadálymentesen közlekedhessenek abban a természeti környezetben, ami mindannyiunké? A Közélet Iskolája részvételi akciókutatással foglalkozó interjúsorozatának harmadik részében  a szegedi Láthatatlan Zöld kutatócsoportot ismerhetjük meg. A részvételi akciókutatás folyamata során a csoport tagjai megoldásokat keresnek arra a kérdése is, hogy miként tehető akadálymentessé és befogadhatóvá egy részvételi kutatás látó és látássérült embereknek egyszerre.

A kezdeményezés két meghatározó tagjával, Ballai Anna Máriával és Mihók Barbarával beszélgetett Molnár Zóra, a Közélet Iskolája munkatársa.

A kutatás elindulását az Inspires projekt tette lehetővé.

Fotó: Bánsági Éva

Bővebben...

Út az élelmiszerrendszer átalakításához – videó

Gazdák, molnárok és pékek együttműködéséről szól ez a videó, akik összefogtak annak érdekében, hogy a pékségek polcaira a legmagasabb minőségű kenyerek és egyéb pékáruk kerüljenek. A minőség nemcsak az alapanyagokra (legfőképp a gabonára vonatkozik), hanem azokra a folyamatokra is, amelyekkel a gabonát megtermelik, majd leőrlik. A gazda-molnár-pék hálózatnak csak két szereplőjét mutatjuk be ebben a rövid filmben, ám rajtuk kívül számos más gazdálkodó és pék is a hálózat része Magyarország-szerte.

Bővebben...

Budapest élelmezése 2050-ben – közös víziónk

Idén novemberben a FoodCLIC Projekt keretében megrendeztünk egy vízió alkotó műhelymunkát Budapest Főpolgármesteri Hivatalának Klíma- és Környezetügyi Főosztályával közösen. Az élelmiszerrendszer különböző területein dolgozó szakemberek azon gondolkoztak közösen, hogy milyen legyen Budapest élelmezési környezete 2050-ben. Ennek a műhelymunkának a rövid összefoglalója olvasható itt, melynek során ötféle élelmiszer környezetről beszélgettünk.

Bővebben...
Hírek

Biodiverzitás a magyar oktatásban 2. rész

A Planet 4B projektben azt vizsgáljuk, hogy a magyar közoktatásban hogyan jelenik meg a biodiverzitás, s vannak-e olyan jó gyakorlatok a biodiverzitás élményalapú, interaktív oktatására, amelyek pozitív irányba tudják befolyásolni a gyerekek természethez való viszonyát.  Kutatási kérdésünk megválaszolásához fontos tisztázni, hogy Nemzeti Alaptantervben miként jelenik meg a biodiverzitás fogalma. Juhász Bianka  blogbejegyzés-sorozatának célja a NAT-ot a biodiverzitás különböző szemüvegein keresztül áttekinteni úgy, hogy mindig más-más aspektusból pillantsunk rá az Alaptantervre.

Bővebben...
Hírek

Biodiverzitás a magyar oktatásban 1. rész

A Planet 4B projektben azt vizsgáljuk, hogy a magyar közoktatásban hogyan jelenik meg a biodiverzitás, s vannak-e olyan jó gyakorlatok a biodiverzitás élményalapú, interaktív oktatására, amelyek pozitív irányba tudják befolyásolni a gyerekek természethez való viszonyát.  Kutatási kérdésünk megválaszolásához fontos tisztázni, hogy Nemzeti Alaptantervben miként jelenik meg a biodiverzitás fogalma. Juhász Bianka  blogbejegyzés-sorozatának célja a NAT-ot a biodiverzitás különböző szemüvegein keresztül áttekinteni úgy, hogy mindig más-más aspektusból pillantsunk rá az Alaptantervre.

Bővebben...
Hírek

Biológiaoktatás terepen

A középiskolákban folyó biológiaoktatás tantermen kívüli, „terepen” történő elsajátításának fontosságában egyetértenek a nevelési szakértők és a pedagógusok is. Természetesen a négy éven átívelő tananyag bizonyos részeit (mint például az emberi testről szóló utolsó tanév ismereteit) nem hatékony és szükséges a természetbe kimenve átadni a diákoknak. Azonban az állatokhoz és a növényekhez kapcsolódó tudásanyag sokkal hatékonyabban átadható, ha a tantermi oktatás kiegészül természetben tartott foglalkozásokkal – erre dolgozott ki Dr. Horváth Katalin egy, az Őrségi Nemzeti Park területén és környezetében élő diákok felkészüléséhez nagyban hozzájáruló Terepgyakorlati Praktikumot. E blogbejegyzés a Pedagógia változások – A változás pedagógiája III. c. kötetben megjelent eredeti tanulmány alapján mutatja be röviden a Terepgyakorlati Praktikumot (Juhász Bianka írása).

Bővebben...