A Kossuth rádió Tér-Idő című műsora két részben foglalkozott a fenntartható élelem és élelmezés kérdéseivel. Balázs Bálint az élelmiszer-rendszer társadalmi költségeiről, valamint az alternatív élelmiszer-ellátás lehetőségeiről beszélt.
Csaknem 800 millió embertársunk éhezik, közülük több mint 2 Magyarországnyian szó szerint az éhhalál szélén állnak. Ilyen súlyos még sosem volt a helyzet a világtörténelemben. Hétfőn lesz az Élelmezési Világnap, ezért ma és hétfőn a Tér-Időben a rövid élelmiszerláncokkal foglalkozunk. Sok szakember szerint ugyanis úgy lehetne megszüntetni a tömeges éhezést, ha minél rövidebb lenne az élelmiszertermelő és a fogyasztó közötti távolság. De nem csak Szomáliában, Dél-Szudánban, vagy Jemenben, hanem itt, a világ gazdagabb szegletében is. Mások szerint viszont az alultápláltság megszüntetése csak a globális élelmiszerláncok segítségével lehetséges. Műsorunkban hallanak olyan településről, ahol a kertbarát egyesület hatására kezdtek nagy mennyiségben élelmiszert termelni a lakosok, olyan községi kezdeményezést is bemutatunk, ahol az önkormányzat irányítja ezt a folyamatot, és egy önellátó család szempontjait is megismerhetik.
A helyben termelt élelmiszereket a lakosság egy kis része tudatosan választja: tíz százalék alatti azok aránya, akik rendszeresen a közelükben előállított élelmet vásárolnak. Teszik ezt azért, mert frissebbnek, jobb minőségűnek találják, mint a távoli tájakról érkező termékeket, amelyek ideszállítása nagy környezetszennyezéssel jár. Ezen tulajdonságok miatt még hajlandóak többet is fizetni ezekért a dolgokért. Ugyanis a helyben megtermelt élelem sokszor kicsivel drágább, mint a szupermarketek polcain elérhető termékek. Így előfordul, hogy olcsóbban lehet venni például olasz, mint magyar paradicsomot. Mégis, reneszánszukat élik a termelői piacok, és sok más rövid élelmiszerlánc is egyre stabilabban működik: több nagyvárosunkban sikeres a közösség által támogatott mezőgazdaság, vagy a bevásárlóközösségek, melyeknek fontos szerepe van a vidékfejlesztésben is.