2026. március 27–28-án tartottuk meg a PLAN’EAT projekt hazai záróeseményét Budapesten. A kétnapos rendezvény – „A Jövő Tányérja – PLAN’EAT Fesztivál” – összehozta az élelmiszerrendszer számos szereplőjét: kutatókat, termelőket, közétkeztetési és szakpolitikai szakértőket, civil szervezeteket és a szélesebb szakmai közönséget és lakosságot.
A két nap két egymást kiegészítő logika mentén szerveződött: az első nap a szakmai párbeszédet, a módszertani tanulságokat és a rendszerszintű összefüggéseket állította középpontba, a második nap a közösségi találkozásnak, a fogyasztói nézőpontnak és az élményalapú ismeretterjesztésnek adott teret.
A PLAN’EAT az Európai Bizottság Horizont Európa keretprogramja által finanszírozott kutatási projekt, amelynek célja az élelmiszerrendszerek és az élelmiszer-környezet átalakítása az egészségesebb és fenntarthatóbb táplálkozási szokások irányába. A projekt kilenc helyi szinten tevékenykedő Living Lab (LL) és egy szakpolitikai laboratórium együttműködésére épít. Az ESSRG a magyarországi Living Lab koordinátora. Célcsoportunkat a gyermekeiket egyedül nevelő szülők alkotják, akikkel az Egyszülős Központtal szoros együttműködésben dolgoztunk. Beavatkozásaink három fő táplálkozási irányra (High Impact Behaviour – HIB) fókuszáltak: a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére, a hüvelyesek fogyasztásának ösztönzésére és a húsfogyasztás csökkentésére.
Munkáink három beavatkozási szinten szerveződtek. A zárórendezvényen Varsányi Kata prezentálta a közösségi és kísérleti megközelítéseket: a Budapest Bike Maffiával együttműködésben megvalósult, éven átívelő kerti programsorozatot és az ESSRG és Justus-Liebig Egyetem randomizált kontrollált kísérletét (RCT), amely a HIB-ekre fókuszáló viselkedési beavatkozások hatásosságát vizsgálta. A kerti programsorozat és az RCT módszertana és eredményei jól mutatják, hogy milyen kontextusban és milyen feltételek mellett érhetők el mérhető változások az egyéni táplálkozási szokásokban. Pózner Vanda az intézményi és hálózati kapcsolódásokat mutatta be. Kiemelkedő eredmény az élelmiszer-környezet térképezési felmérés és a kapcsolódó cikk, amely az egyedülálló szülők táplálkozási környezetét vizsgálta. A Norma Grand és a Csüccs Bisztró tapasztalatai az intervenciós módszertant gazdagították. A VIMOSZ képviseletében Harmatos Fruzsina a közétkeztetési szinergiákat és a tagszervezeteken belüli fenntarthatósági kezdeményezéseket ismertette. Zárásként Antal Emese az élelmiszer-politika és a táplálkozástudomány aktuális fejleményeit összegezte, különös tekintettel a valós költségelemzésre (TCA) és a nemzetközi ajánlásrendszerek alakulására, beleértve a nemzetközi és a magyar táplálkozási ajánlások összehasonlítását. Veér Zsófia és Dr. Szilágyi Alfréd az Agri Kultitól a DIVINFOOD és a LegumES projektek eredményeit ismertették, különös tekintettel a hazai hüvelyesek elterjesztésének tapasztalataira.
A rendezvény lényegét egy intenzív, kb. 100 perces konzultáció alkotta, amely az élelmiszerlánc teljességét átfogva, a nemesítéstől a közétkeztetésig 
és a szakpolitikáig vetett fel éles kérdéseket. A panel résztvevői: Dr. Mikó Péter, HUN-REN ATK, Martonvásár (növénynemesítés, hüvelyesek és gabonák), Páger Zsolt, KÖZSZÖV (szövetkezeti élelmiszer-rendszerek), Udvarnoki Tünde, Tudatos Vásárlók Egyesülete (fogyasztói szokások és preferenciák), Shenker-Horváth Kinga, MDOSZ (táplálkozástudományi ajánlások), Miháldy Kinga Lucia, NNGYK (közétkeztetés és edukáció), Kállay Piroska, Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (részvételi demokrácia és élelmiszer-politikai fórumok).
A panel öt kérdéskör mentén szerveződött:
- Milyen szerepet játszik a hazai nemesítés egy fenntarthatóbb, növényi alapú étrend támogatásában?
- Milyen piaci akadályok nehezítik a helyi, fenntarthatóan előállított alapanyagok bekerülését az ellátási láncokba és a közétkeztetésbe?
- Hogyan lehet a táplálkozástudományi ajánlásokat (pl. Okostányér) hatékonyan beépíteni a közétkeztetés mindennapi gyakorlatába, különös tekintettel a növényi fehérjékre?
- Miért csúszik szét az ideális étrend és a tényleges fogyasztói szokások? Milyen szakpolitikai ösztönzők segíthetnek?
- Melyek a legígéretesebb, alulról jövő kezdeményezések, amelyekből rendszerszintű norma válhatna?
A vita nem hozott egyszerű válaszokat, de ezt nem is remélhettük. A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a fenntartható, növényi alapú élelmezés előmozdításához rendszerszintű változásokra és széleskörű edukációra van szükség. Többen kiemelték az információhiányt és az oktatás szerepét – nemcsak a gyerekek, hanem a szülők és a közösségek körében is –, valamint a gyakorlati programok (pl. iskolakertek, közösségi kezdeményezések) jelentőségét. Hangsúlyos volt a közétkeztetés átalakulása is, ahol már megjelennek a fenntarthatósági szempontok és a választási lehetőségek (pl. húsmentes opciók, szabadszedéses menza). Emellett szó esett a hazai mezőgazdaság kihívásairól, az alulhasznosított alapanyagokban rejlő potenciálról, valamint arról, hogy a fenntartható élelmezést politikai és intézményi szinten is integrálni kell, akár hazai, akár európai együttműködések révén.
Ami megmutatkozott: az élelmiszer-rendszer eltérő pozíciójú szereplői (nemesítők, feldolgozók, dietetikusok, döntéshozók, civil szervezetek) részben eltérő logikák mentén, ám hasonlóképpen látják az akadályokat és a lehetőségeket. A panelbeszélgetés talán legnagyobb értéke éppen az volt, hogy ezek az eltérő logikák egy asztal körül találkoztak és láthatóvá tették a közös cselekvési lehetőségeket.
A nap végén a résztvevők élő laboratóriumi tapasztalatait egy űrlap segítségével gyűjtöttük be. Az eredmények alapján a hazai élelmiszerrendszer-innovációs ökoszisztémáról kapunk majd képet, feltárva a potenciális együttműködések és szinergiák lehetőségeit.
A második nap a záróesemény közösségi arca volt. Az Egyszülős Központban fesztiválhangulat fogadta a résztvevőket: egyedülálló szülők, gyerekek, érdeklődő fogyasztók. A nyitó előadásban Antal Emese az egyszülős háztartásokra fókuszált, és ismertette a gyermekek és családok számára leginkább releváns táplálkozási irányelveket. Az Agri Kulti a nap elején 6 fős kiscsoportos fókuszcsoportos beszélgetést tartott hüvelyes fogyasztási szokásokról és attitűdökről. Ez a módszer jól példázza, hogyan épülhetnek be a fogyasztói hangok az élelmiszerrendszer kutatásába.
A résztvevők standok sorát látogathatták, ahol az Okostányér dietetikai tanácsadásától a Tudatos Vásárlók Egyesületének biodiverzitás-standjáig, a MOME hallgatójának, Böröcz Petrának hüvelyes service design projektjétől az MDOSZ-ig számos szereplő volt jelen. A TVE fermentált hüvelyes workshopja, valamint az Agri Kulti és Okos Tímea lencsekrém-foglalkozása és bemutatója azt mutatták meg, hogyan válhat a fenntartható étkezés kézzelfogható, vonzó élménnyé.
A fenti teremben dietetikai tanácsadás, szűrővizsgálatok és szépségápolási foglalkozások várták az érdeklődőket, teret adva a táplálkozás és az általános jóllét holisztikus összekapcsolásának. Az Okos Snack program, papírszínház-előadás és egyéb, gyerekek számára is érdekes programok gondoskodtak arról, hogy ők is aktív résztvevői legyenek a napnak, ne csak kísérők.
A kétnapos esemény megerősítette azt, amire a PLAN’EAT projekt maga is rámutatott: az élelmiszer-rendszer átalakítása nem egyetlen beavatkozás, nem egyetlen szektor és nem egyetlen logika mentén történik. A változáshoz szükség van a kutatói tudás, a termelői tapasztalat, a civil szervezeti kapcsolatok és a szakpolitikai fogadókészség egyidejű jelenlétére, valamint olyan terekre, ahol ezek egymással valós kapcsolatba kerülnek.
Az ESSRG számára a záróesemény egyszerre volt a négy éves munka összefoglalása és egy folyamat kezdete. Az itt kialakult összhangzat, a Living Lab-ek és a panelbeszélgetés során felvetett kérdések nem érnek véget a projekt záródátumával. A PLAN’EAT projekt részletes eredményeiről, kiadványairól és adatbázisairól a https://planeatcenter.com/ weboldalon tájékozódhat.
A záróesemény az Európai Unió Horizont Európa keretprogramjának támogatásával valósult meg. A rendezvény helyszínét az Európa Pont és az Egyszülős Központ biztosították. Az eseményen elhangzottak nem feltétlenül tükrözik az Európai Bizottság álláspontját.