Szeptember 22-én megrendeztük a YouCount projekt szegedi esettanulmányának bemutatkozó konferenciáját (national workshop), a Közös jelek Minikonferenciát. Az esemény az Environmental Social Science Research Group (ESSRG), az SZTE Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont és a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének együttműködésében került megrendezésre. A konferencián a kommunikációs akadálymentesítés jegyében írótolmácsolás és jelnyelvi tolmácsolás is biztosított volt.
Reményeink szerint ezt a gyakorlatot mindazok természetesnek veszik a jövőben, akik hallóként a jövőben tudományos vagy közéleti esemény szervezését tervezik.
A rendezvény első felében a Közös Jelek Kutatócsapat képviseletében Mihók Barbara és Telek Ákos számolt be a kutatás eddigi folyamatáról, amelynek célja a hallássérült fiatalok jóllétének növelése volt. A közösségi kutatás részvételi folyamatának története mellett bemutatták a kutatás során használt YouCount applikáció fő eredményeit és a kutatás fő üzeneteit. A hallássérültek számára a társadalmi „befogadás” egyik legfontosabb faktora az emberi viselkedés és a környezet attitűdje. Mivel a hallássérülés egy láthatatlan állapot, sokszor szinte észrevétlenül rekesztődnek ki a hallássérültek a társadalmi környezet kommunikációs folyamataiból. Ám ahhoz, hogy megnyilvánuljanak és kifejezzék igényeiket, a környezet nyitott és tanulásra kész hozzáállása is egy szükséges feltétel. A kutatás azt is megmutatja, hogy a társadalmi „befogadás” egyirányú és aszimmetrikus hatalmat tükröző nyelvhasználata helyett a kapcsolatok újraszövésére kell törekednünk, és a társadalom széttöredezettségének megszüntetése a fő cél. Telek Ákos előadásában személyes történetét osztotta meg, hogy milyen megélései voltak nagyothalló fiatalként, majd bemutatta a szegedi „Erőforrás Adatbázist”. Az Adatbázis egy online elérhető platform, amely a hallássérült személyek számára Szegeden a pozitív, erőforrást nyújtó helyszíneket, szolgáltatásokat gyűjti össze számos kategóriában (pl. szórakozás, egészségügy, vendéglátás). A következő hónapokban ennek az adatbázisnak a fejlesztése zajlik.
A rendezvény második felében Tóth László és Szlivka Ágnes a siket közösség képviseletében beszéltek személyes tapasztalataikról, megéléseikről. A közönséget láthatóan megérintő beszámolókban meséltek arról, hogyan élték meg siket gyerekként a különböző oktatási intézményeket majd később a munkahelyet, mennyit változott az akadálymentesítésnek köszönhetően az életük, mennyire fontos számukra a jelnyelvi oktatás és az ahhoz kapcsolódó munkakörük, és mit üzennek a társadalom halló tagjainak. “Ne azt nézd, ami nincs, hanem azt, ami van. Amit szeretnénk, azt tegyük meg!” fogalmazta meg Ági. Hiszen: „ugyanolyan emberek vagyunk, mint a halló emberek, csak nem hallunk, de ugyanúgy élünk.” Laci számára „nincs olyan, hogy lehetetlen, nem ismerem ezt a szót. Az a lényeg, hogy mindenkiben észrevegyük az embert, az akaraterőt és a küzdést. Ha van célja, akkor segítsük, hogy elérje ezt.”
A siket résztvevők után a kapcsolatteremtést alapvetően lehetővé tevő szolgáltatásokról volt szó: a jelnyelvi tolmácsszolgáltatásról Vörös Krisztina beszélt, a KONTAKT Tolmácsszolgáltatásról pedig Horváth Zsófia.
Vörös Krisztina a tolmácsolással kapcsolatban kiemelte, hogy ez egy külön tanulandó szakma még azoknak is, akiknek egyik anyanyelvük a jelnyelv, emellett számos érdekes és meglepő jellemzőt is megoszott a jelnyelvvel kapcsolatban. A tolmácsszolgáltatások a siket és a nagyothalló emberek számára is elérhetőek, és szerepük a halló személyek számára is alapvető fontosságú. Minden esetben a pontos kommunikáció elengedhetetlen, de – pl. egészségügyi intézményekben, hivatalos ügyintézésnél – mindenképpen jelnyelvi tolmácsot érdemes igénybe venni. „Az élet minden területén tolmácsolunk – bíróságon, rendőrségen, oktatásban. Nem csak covid idején viseltek/viselnek maszkot az orvosok. Érteni kell, hogy mit jelent az, amit az orvos mond, a csupa latin szöveg nem megy át, a tolmácsolási helyzetben a hallássérült embereknek van lehetőségük visszakérdezni, ha nem világos valami, vagy nem értik amit az orvos mond, de lehet, hogyha egyedül mennek el az orvoshoz, akkor nem kérdeznek vissza, a tolmácson keresztül meg visszakérdeznek.” A jelnyelvi tolmácsszolgáltatások elérhetők díjtalanul a regisztrált ügyfeleknek a megadott óraszámban (amit az esetek többségében nem szoktak kiaknázni a jelnyelvi tolmácsok szerint).
Horváth Zsófia elmondta, vannak olyan helyzetek, amikor gyorsabb, hatékonyabb megoldásra van szükség. Ha a hallássérült személy ügyet szeretne intézni valakivel, igénybe veszi egy jelnyelvi tolmács segítségét ehhez. Megrendeli a jelnyelvi tolmácsszolgálattól a tolmácsot 3-5 nappal korábban. „A KONTAKT Tolmácsszolgáltatásnál a hallássérült személynek elegendő egy eszköz: iPad, laptop, telefon, ami az internethez csatlakozik. Az applikáción keresztül felhívható a jelnyelvi tolmács. Virtuálisan egy jelnyelvi tolmács fog megjelenni. Akár telefonhívást indít, akár személyesen jelen van a hallássérült személy mellett az, akivel szeretne beszélni, azt tolmácsolja a jelnyelvi tolmács online. Hatékony, elérhető. Ad hoc, rövid ügyek intézésére nagyon jó.” Az olyan hétköznapi dolgok kapcsán is segítség lehet, mint egy pizzarendelés.
A szünet után három kiscsoportban folytattuk a beszélgetést. Mihók Barbara és Telek Ákos vezetésével az Erőforrás Adatbázis további fejlesztéséről értekeztünk, Gébert Judit és Gálné Gabriella a további szegedi együttműködésekkel kapcsolatos beszélgetést moderálta, Juhász Judit és Kosztopulosz Andreász pedig a pénzügyi szolgáltatások hozzáférhetőségéről tartottak egy workshopot.