Main picture
Hírek

Kompetenciafejlesztés az egészségesebb és fenntarthatóbb élelmezési rendszerért

A Fit4Food2030 budapesti kezdeményezésének 2019 januári találkozója keretében ismét a pozitív változások mellett elkötelezett csapat gyűlt össze. Közel 20 résztvevővel, civil szervezetek, a közszféra és a magánszektor képviselőivel együtt arra kerestük a választ, hogy milyen kompetenciák fejlesztésével és milyen kurzus megoldásokkal járulhatunk hozzá ahhoz, hogy az élelmezési rendszerünk képes legyen megfelelni  a jelenlegi és jövőbeli kihívásoknak. Továbbá, lépéseket fogalmaztunk meg azzal kapcsolatban, hogy mivel segíthetjük elő a transzformatív és innovatív kezdeményezések hálózatosodását, és azt, hogy Budapesten egy jól működő innovációs ökoszisztéma alakuljon ki.

 

 

A nyári, illetve, az őszi találkozók eredményeire építve vizsgáltuk, hogy a potenciális áttörési lehetőségként azonosított globális folyamatok közül melyek azok, amelyek a budapesti viszonylatban fontosak, és a helyi vízió szempontjából érdemes velük foglalkozni. Három nagyobb területet választott a csoport: 1) Tudatos fogyasztók, 2) Új értékrend, illetve, 3) Társadalmi innovációk. A nagyobb területeken belül több esetben is szűkítésre került sor. Az új értékrendhez kapcsolódóan a csoport az új típusú üzleti modellekre fókuszált, s a Rövid Ellátási Láncok gyakorlatából kiindulva képzelte el az átmenetet. A társadalmi innovációk körébe tartozó, szerteágazó lehetőségek közül pedig a társadalmi vállalkozásokat és a közösség alapú megoldásokat tartotta legfontosabbnak a helyi kontextusban.

A délelőtt második felében arra fókuszáltunk, hogy mely kompetenciák, készségek azok, amelyek jelenleg alulreprezentáltak az oktatásban és/vagy a gyakorlatban, és sürgős fejlesztésükre lenne szükség ahhoz, hogy a korábbiakban megfogalmazott vízió, illetve a vágyott átalakulás az élelmezési rendszerünkben megvalósulhasson. A csoport által legfontosabbnak ítélt 30 kompetencia közt egyaránt megtalálhatóak személyes (önismeret, önbizalom), szociális (együttműködés, rugalmasság, empátia, stb.), tanulási (nyitottság, alkalmazkodó készség, stb.), kognitív, problémamegoldási (komplexitáskezelés, kezdeményezőkészség, értelemalkotás, helyzetfelismerés, stb.), illetve szakmai és technikai kompetenciák (pénzügyi ismeretek, online ügyintézési rendszerek ismerete, érintettek bevonása a kutatás megtervezésébe és az adatgyűjtésbe, stb.).

A legsürgősebben fejlesztendő kompetenciák közül a csapat az alábbi négyet választotta ki az oktatási modulokról szóló ötletelés alapjául: analitikus gondolkodás, együttműködés, jövőtervezés és felelős hosszútávú gondolkodás, tanulási és megújulási képesség. 

Nagyon izgalmas ötletek merültek föl a fejlesztendő kurzussal kapcsolatban. A közös munka eredményeként egyértelműen megjelent, hogy a választott kompetenciák fejlesztését csoportos formában, az interperszonális intelligencia  és a természeti intelligencia fejlesztésére fókuszálva lenne a legcélszerűbb1. Szintén fontos szempontként emelkedett ki, hogy a fejlesztendő modul több tudományterületen átívelő, interdiszciplináris alapokra épüljön, illetve, transzdiszciplináris megközelítést alkalmazva a hagyományos tudományterületeken túl, gyakorlati szakemberek, illetve az élelmezési rendszer különböző területein aktív szereplők bevonásával szülessen meg. A legtöbb ötletben szerepet kapott a már meglévő jógyakorlatok átvétele, illetve beépítése a tananyagba.

A kurzus témáját tekintve erősen megjelent annak igénye, hogy fejlesszük a rendszergondolkodás képességét, s a majdani kurzustagok képessé váljanak az élelmezési rendszert a maga komplexitásában – célcsoporttól függően eltérő mértékben – holisztikus szemlélettel megközelíteni. Ehhez fontos, hogy a modulban az élelmezési rendszer minden fontosabb elemével, vagy legalább több különböző szegletével foglalkozzunk.

Abban volt a legnagyobb eltérés, hogy mely szinten, milyen célcsoportra fókuszálva lenne a legérdemesebb beavatkozni. Az élelmezési rendszeren belüli innovációk, új társadalmi vállalkozások, közösségi megoldások megjelenését célzó modul esetében fontos lenne, hogy a nagyobb döntési pontokon avatkozzunk be, úgy mint, középiskola vége, egyetem vége, vagy a munkájukban jelentős megújulásra, váltásra vágyók. Az átfogó ismereteket, rendszerszemléletet középpontba helyező megoldások esetében pedig az a szempont emelkedett ki, hogy bár minden szinten szükséges és fontos ezzel foglalkozni, érdemes lenne a minél fiatalabb korosztályokra fókuszálni, mint óvoda, illetve általános iskola, a szülők és az intézményi dolgozók bevonásával.

A harmadik alkalom során konszenzus alakult ki arról, hogy a fontos lenne a kialakulóban lévő közösséget a továbbiakban is fenntartani, illetve továbbfejleszteni.

Ennek érdekében létrejött egy online zárt csoport, melynek célja, hogy megkönnyítse az élelmezési rendszer különböző területein aktív szereplők közötti kommunikációt, s elősegítse az új együttműködések kialakítását. Szintén a fenti célt támogatandó, létrehoztunk egy tudásbázist, ahol mindannyian megoszthatjuk egymással, hogy milyen témákban, területeken lehet keresünk kapcsolatokat, mi az ami érdekes számunkra, illetve milyen kérdések esetén lehet hozzánk fordulni.

Az oktatási modulok fejlesztéséhez, illetve a tágabb, a helyi élelmezési rendszer fenntarthatóságáért dolgozó közösséghez továbbra is lehet csatlakozni!

Kapcsolat:

Szakál Diana