Három év intenzív, ám sokszor jutalomként megélt munka után a PLANET4B Projekt a végéhez ért. A 16 európai partnerből álló kutatási együttműködés azt vizsgálta, hogyan formálódnak a biodiverzitást érintő viselkedések és döntések, illetve miként változtathatók meg úgy, hogy egyszerre szolgálják a környezetet és az embereket. Összefoglalónkaprojektről.
A PLANET4B 11 helyalapú és ágazati esettanulmányon keresztül, transzdiszciplináris, részvételi és kreatív kutatási megközelítésekkel tárta fel, hogyan befolyásolják az egymást keresztező tényezők – például a nem, az életkor vagy a kultúra – a biodiverzitással kapcsolatos attitűdöket és döntéseket, valamint eszközöket és útmutatókat dolgozott ki a gyakorlati, személyes és politikai átalakulás támogatására.
Hogyan valósulhat meg a transzformatív átalakulás – 11 esettanulmány tapasztalatai
A PLANET4B esettanulmányai azt mutatják, hogy a biodiverzitás érdekében megvalósuló transzformatív átalakulás nem elszigetelt tevékenységekből születik, hanem egymással összekapcsolódó elemek együttese révén – ezek pedig kollektíven alakítják át azt, ahogyan az emberek, intézmények és tágabb rendszerek a természethez viszonyulnak, és biodiverzitással kapcsolatos döntéseket hoznak (Karner és szerzőtársai, 2025). A különböző kontextusok és léptékek ellenére az esetek visszatérő mozzanatokra és feltételekre mutatnak rá, amelyek mentén a transzformatív folyamatok kibontakozni kezdenek: kreatív, biztonságos terek létrehozása, amelyek lebontják a kirekesztést és bizalmat építenek; tudás közös létrehozása és megosztása kísérletezés, párbeszéd és a sokféle szakértelem elismerése révén; a cselekvőképesség erősítése – különösen a marginalizált és sérülékeny csoportok körében –, hogy a résztvevők a változás aktív szereplőivé és gondnokaivá váljanak; kulturális és ágazati határokat áthidaló partnerségek kialakítása; valamint a szabályozások újragondolása a társadalmi és környezeti igazságosság támogatása érdekében.
Ezt az öt elemet együtt szemlélve kirajzolódik, miként bontakozik ki az átalakulás a személyes, politikai és gyakorlati szférákban, miközben a cselekvőképesség mindhárom szinten kulcsfontosságú eredményként jelenik meg. A PLANET4B 3.3-as deliverable elemzése nemcsak dokumentálja, miként zajlott le a transzformatív változás az egyes esetekben, hanem olyan felismeréseket is kiemel, amelyek különböző helyszíneken és ágazatokban is relevánsak. Az azonosított útvonal összhangban áll Vogel és O’Brien (2022) megközelítésével, amely szerint az érdemi átalakulás a mélyen beágyazott határokon való átlépést és túllépést igényli transzdiszciplináris, transzgresszív és transzcendens cselekvési módokon keresztül – ezt a megközelítést az esettanulmányok a gyakorlatban is megvalósították.
A szintézis emellett rezonál O’Brien és munkatársai (2023) fraktális cselekvőképességről alkotott elképzelésével is, amely a transzformáció három szférájában értelmezi a változást. Amennyiben a mindennapi gyakorlatok olyan közös értékekben gyökereznek, mint a gondoskodás, a méltóság és az igazságosság, akkor ezek olyan ismétlődő cselekvési mintázatokat hozhatnak létre, amelyek a helyi kezdeményezésektől az intézményi és szabályozási változásokig is kiterjednek. A transzformatív átalakulás történetei azt mutatják, hogy a mikro szinten erősített értékek és cselekvőképesség hozzájárulhat a szélesebb rendszerszintű elmozdulásokhoz, hangsúlyozva, hogy a biodiverzitás csökkenésének kezelése legalább annyira szól a kapcsolatok és jelentések újrarendezéséről, mint a szakpolitikák és intézmények reformjáról.
Care-Full Courses & Resources – kreatív módszerek és eszköztárak
A projekt egyik kulcsfontosságú eredménye a Care-Full Courses & Resources platform, amely egy ingyenes online tanulási környezetet kínál oktatók, döntéshozók, civil szervezetek, üzleti szereplők és kutatók számára. A platform innovatív kutatási és oktatási módszereket, valamint gyakorlati eszköztárakat biztosít – többek között strukturált kurzusokat a biodiverzitásról és az elköteleződést segítő technikákról, útmutatókat támogató tanuló közösségek kialakításához, valamint kreatív, kipróbált módszerek gyűjteményét, amelyek párbeszédet nyitnak, segítik az előfeltevések felismerését, és összekapcsolják a mindennapi döntéseket a tágabb ökológiai kérdésekkel. A PLANET4B szakértői által fejlesztett anyagok kutatási eredményeken alapulnak, és az inkluzív, reflektív és cselekvésorientált gondolkodáshoz és tevékenységekhez szükséges készségek megerősítését célozzák.
Mit tanultunk a magyar esettanulmányokból – és merre vezet ez tovább?
A biodiverzitás-oktatási esettanulmányban Kelemen Eszter és Czett Kármen három – városi, agglomerációs és vidéki – magyarországi iskolával dolgozott együtt. Az eset része volt egy közösen létrehozott iskolakert története is, amelyben kutatók, tanárok és diákok egy nem használt zöldterületet alakítottak át élő, pezsgő kertté. A tapasztalati és művészetalapú tanulás alkalmazása – amelyek a Care-Full Resources platformon is elérhetők – elmélyítette a diákok természethez való kapcsolódását, és olyan közös értékeket erősített, mint a gondoskodás, az együttműködés és az ökológiai felelősségvállalás. A kapcsolódó infografika bemutatja, miként járulnak hozzá az ilyen természetalapú, részvételi élmények – például a kertészkedés, a fotóhang (photovoice) és a szabadtéri órák – a biztonságos, együttműködésen alapuló terek kialakításához, a kapcsolati értékek erősítéséhez és a társadalmi-ökológiai rendszerekről való reflexióhoz, ezáltal támogatva a normák, viselkedések és iskolai gyakorlatok változását. Az esettanulmányból született kutatás az International Journal of the Commons folyóiratban jelent meg (Kelemen és szerzőtársai, 2025), míg a biodiverzitás témájú óratervek szintén elérhetők a honlapunkon.
Az agrobiodiverzitási esettanulmányban Lipka Borbála és Pataki György a szabad beporzású zöldségfajták vetőmag-rendszerére fókuszált, feltárva a magőrök szerepét és munkáját, valamint egy gondoskodásalapú maghálózat lehetőségeit. Szakértői interjúkra, a Tanácsadó Testülettel folytatott közös munkára, valamint a Magház Egyesülettel – egy magyar közösségi maghálózattal – való együttműködésre építve több mikroprojekt is megvalósult, köztük egy agrobiodiverzitási fotópályázat és egy kevésbé ismert zöldségekre fókuszáló szakácskönyv. Emellett egy szakpolitikai ajánlás is készült azon döntéshozók számára, akik az agrobiodiverzitás erősítését az informális vetőmag-rendszer önszerveződő dinamikáinak elismerésével és támogatásával kívánják elősegíteni. Az esettanulmány három módszertani útmutatóval is hozzájárult a projekt keretében fejlesztett Care-Full oktatási anyagokhoz.
A PLANET4B során felhalmozott tudás több új projektben is folytatódik:
- A FairNature egy Biodiversa+ projekt, amely az igazságos transzformatív átalakulást támogató természetalapú megoldásokat vizsgál meg, valamint ezek kiterjesztésének lehetőségeit méri fel. Magyar esetünk a Budapest VIII. kerületében működő közösségi kertekre fókuszál, ahol művészetalapú módszereket tervezünk alkalmazni az elköteleződés erősítésére.
- Egy új Erasmus+ mobilitási program, amelyet partneriskolánk nyert el, lehetővé teszi 14 diák és öt tanár számára, hogy mérések, megfigyelések és közös tanulás révén – német és osztrák partneriskolákkal együttműködve – vizsgálják és fejlesszék az iskola környezetében található helyi ökoszisztémát, beleértve az iskolakertet is. Ezzel párhuzamosan az iskola pályázik arra, hogy hivatalos országos „bázisintézménnyé” váljon, amely szélesebb körben is megoszthatja az iskolakerti gyakorlatot más intézményekkel.
- A PLANET4B projekt során kialakult kapcsolatokra építve a Magház Egyesület és a grazi „Edible City” esettanulmány egyik gyakorlati partnere, a FUG, egy Erasmus+ partnerségi projektet indított, amely a városi vetőmag-rendszerekre és a kisléptékű, kereskedelmi célú magtermesztésre fókuszál. A PLANET4B tanulságainak és eszközeinek további alkalmazásával és adaptálásával a cél olyan szélesebb, befogadóbb környezeti cselekvési utak támogatása, amelyek összekapcsolják a helyi gyakorlatokat a rendszerszintű átalakulással, tovább dolgozva egy mindenki számára élhető jövőn.
Hivatkozások:
Karner, S., Kelemen, E., Aas-Hansen, A. E., Barton, D. N., Bazrafshan, M., Broch, T. B., Binder, L., Bolsø, R., Bonetti, M., Bredin, Y. K., Brown, G., Bykova, M., Chudy, R. P., Czett, K., Figari, H., Franklin, A., Gundersen, V., Hennig, L., Home, R., … Zolyomi, A. (2025). Compendium of 11 Transformative Change Stories. Report No D3.3 of the Horizon Europe Project 101082212 – PLANET4B. Brussels: European Research Executive Agency.
Kelemen, E., Czett, K., & Szentendrey, R. (2025). School Gardens as Commons: Fostering Relational Values for Biodiversity Through Participatory Environmental Education. International Journal of the Commons, 19(1).
O’Brien, K., Carmona, R., Gram-Hanssen, I., Hochachka, G., Sygna, L. & Rosenberg, M. (2023).A fractal approach to scaling transformations. Current Opinion in Environmental Sustainability, 62, 101273.
Vogel, C., & O’Brien, K. (2022). Getting to transformation: A social science research agenda for the 21st century. Current Opinion in Environmental Sustainability, 55, 101152.