Etikai megfontolások és dilemmák a részvételi akciókutatásban

A YouCount projekt kutatói előadást tartottak a Budapesti Corvinus Egyetem Kutatási Hetén. A Budapesti Corvinus Egyetemen minden félév végén, januárban és júniusban megszervezi a már hagyománynak örvendő Kutatási Hetet. Kutatók, civilek és diákok már lezárult vagy még folyamatban lévő kutatásokat és együttműködési lehetőségeket tárnak az érdeklődők elé. A június 14-18. között megrendezett online esemény sorozat résztvevői workshopokkal, beszélgetésekkel, előadásokkal és fórumokkal várták a résztvevőket.

A részvételi akciókutatás (RAK) műhely tagjai és a Kutatási Hét RAK workshop szervezői, Gelei András (BCE), Lajos Veronika (ME és BCE) és Pataki György (ESSRG) ezúttal a nemrég indult Európai Uniós Horizont 2020 tudományos projekt, a YouCount (Empowering Youth and Co-creating Social Innovations and Policymaking through Youth-focused Citizen Social Science) hazai kutatóit látták vendégül. A nemzetközi projekt kutatócsoportjai és társkutatói három évig dolgoznak azon, hogy a kutatást az érintett csoportok, a helyi fiatalok részvételével valósítsák meg. A részvételi akciókutatáshoz hasonlóan, a projektben alkalmazott civil társadalomtudomány szemlélet és módszertan a tudományos tudástermelés demokratizálására teremt lehetőséget, vagyis a tudomány és a társadalom közelítését képes előmozdítani. 

A YouCount konzorcium magyar partnere az ESSRG (Környezeti Társadalomkutatók) két hazai RAK műhellyel, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kutatóközponttal és a SajátSzínház kezdeményezés JövőKÉP programjával (Siklósbodonyért Egyesület és Parforum Részvételi Műhely) együttműködve kezdett el közösen dolgozni szegedi hallássérült fiatalokkal és siklósbodonyi fiatalokkal annak érdekében, hogy a társadalmi befogadásban, illetve kirekesztésben megélt tapasztalataikat feldolgozzák. 

Siklósbodonyban egy 2016-ban megkezdett művészet alapú részvételi akciókutatás (M-RAK) szerves folytatásaként indul el a YouCount projekt. A település lakói a fenntartható mezőgazdasági termelés és a korai fejlesztés helyi lehetőségeit kutató műhelyekbe szerveződnek, a kutatási folyamatot pedig részvételi filmen keresztül dokumentálják. A helyi résztvevők elsősorban közmunkaprogramban foglalkoztatott nők és pályakereső fiatalok. Somogyi Gina és Oblath Márton kutatók előadása és workshopja az ő bevonásuk és résztvevővé válásuk körülményeivel, a kapcsolódó etikai dilemmákkal foglalkozott.

A siklósbodonyi esettanulmányt bemutató előadást követően elsősorban a közmunkaprogramban foglalkoztatott nők bevonására vonatkozó kérdések merültek fel: Pontosan milyen munkára és mennyi idejük van a résztvevőknek? Milyen szabályrendszer mentén szervezzék meg a közös munkát? A közösséget vagy az egyéni felelősséget hangsúlyozó munkaköröket alakítsanak ki a projektben? A kutatási folyamatból mi kerülhet a nyilvánosság elé? 

Szegeden egy 2018-2019-ben zajló kvalitatív kutatásra alapulva 2021-ben indult a Közös Jelek Valóságlabor részvételi akciókutatás. A RAK célja a szegedi hallássérült fiatalok (15-29 éves korosztály) autonóm, felnőtt, teljes élet felé való törekvésének közös gondolkodásba és akciókba öntése a civil társadalomtudomány (citizen social science) és a részvételi kutatás módszertanának alkalmazásával. A kutatócsoport célja, hogy megértse, a hallássérült fiatalok hogyan értékelik saját szubjektív jóllétüket, és milyen kihívásokat érzékelnek a társadalmi befogadás terén, és hogy elősegítsék, hogy a fiatalok számára egy inkluzív társadalmi környezet álljon rendelkezésre. A szegedi témák kapcsán az inkluzivitás mibenlétéről, és az eltérő kommunikációs módok, normák kezeléséről Mihók Barbara, Juhász Judit és Gébert Judit, az SZTE kutatói tartottak előadást és workshop foglalkozást. 

Az előadást követően a kutatók a workshop résztvevőivel közösen a következő kérdéseket fogalmazták meg: Kialakítható-e egy közös nyelv a halló és hallássérült kutatók között? A közvetett csoportoknak milyen szerepe van a közös kommunikáció kialakításában? Milyen módszerekkel lehetséges elérni a modalitás váltást? Hogyan alakíthatnak ki közösen egy mindenki számára kényelmes kutatói közeget?