Olyan ingyenes letölthető, környezeti nevelési oktatási segédanyagokat készítettünk, amelyekben azt mutatjuk be, hogyan indíthatnak el változásokat a gyerekekben és az iskolai közösségekben az élményalapú tanulási módszerek . A történet középpontjában egy iskolai közösséggel közösen létrehozott iskolakert áll, és infografika formájában, valamint konferencia-előadások és helyi programok révén osztjuk meg tapasztalatainkat. Munkánkkal arra szeretnénk rávilágítani, miként képesek az élmény- és művészetalapú tanulási formák az oktatásban – és azon túl – átalakulásokat elindítani. Emellett biodiverzitásra fókuszáló óravázlatokat is megosztunk.
A cikk végén letölthető segédanyagok egy környezeti nevelési esettanulmányban készültek, melyben egy partneriskolára összpontosíttunk: a középiskola a kutatócsapatunkkal közösen hozott létre egy iskolakertet, amely a diákokban és a teljes iskolaközösségben változásokat indított el. A kertészkedést kiegészítettük művészetalapú módszerekkel, például részvételi színházzal és fotóhanggal (photovoice).
Kutatásunk szerint a szabadtéri és természetközeli órák erősítik a diákokban azt a hitet, hogy van választási és cselekvési lehetőségük, valamint együttműködőbb kapcsolatokat alakítanak ki közöttük. Így egy olyan biztonságos, együttműködésen alapuló tér jön létre, ahol a diákok bátran megnyílhatnak. Ebben a fizikailag és érzelmileg is biztonságos környezetben a művészeti és reflexív módszerek segítik a résztvevőket abban, hogy felismerjék és elfogadják a természethez kapcsolódó értékek sokféleségét – és érzelmi szinten kapcsolódjanak hozzájuk. Ennek hatására a diákok könnyebben tudják megfogalmazni kétségeiket és kritikai reflexióikat a tágabb társadalmi-ökológiai rendszerről. Így közös értékek, új iskolai normák és viselkedésminták kezdenek kialakulni – mindezek pedig elengedhetetlen lépések a transzformatív tanulási folyamatban.
A történetet egy infografika formájában is bemutatjuk (ami a cikk végén található) – Sipos Balázs gyönyörű alkotásában. Célunk, hogy iskolák, kutatók és szakemberek körében is terjedjen, egyszerre inspirációként és reflexiós pontként szolgálva arra, miként indíthatnak el rendszerszintű változásokat az élményalapú módszerek az oktatásban.
A terjesztés első lépéseként Kelemen Eszter és Czett Kármen szóban és poszterként is bemutatták az eredményeket az ISEE-Degrowth 2025 Konferencián. Részt vettünk továbbá az éves Iskolakert-hálózati Találkozón Girincsen, amelynek idei témája a természetkapcsolat volt. A rendezvény egy csodaszép kastélyban zajlott, amely egy gyógypedagógiai intézménynek ad otthont – a téma pedig szorosan kapcsolódott a mi esettanulmányunkhoz is. Inspiráló volt találkozni a térségben és azon kívül dolgozó elkötelezett pedagógusokkal, és örömmel láttuk, hogy mind az infografikánkat, mind az óravázlatokat nagy érdeklődéssel fogadták.
Mindez csupán a kezdet végét jelenti, hiszen a következő projektben közösségi kertekkel is folytatjuk munkánkat. Terveink szerint tovább vizsgáljuk majd, miként támogathatják az élmény- és művészetalapú módszerek a hosszú távú átalakulásokat az oktatásban és azon túl. Ezzel a munkával szeretnénk hozzájárulni nemcsak a környezeti nevelés gyakorlatához, hanem ahhoz a tudományos diskurzushoz is, amely a biodiverzitáshoz kapcsolódó átalakulásokban az élményalapú megközelítések szerepét kutatja.
👉 A PLANET4B Projekt keretein belül készült infografika itt érhető el, a biodiverzitásóra-vázlatok pedig itt.
A segédanyagok angolul is elkészültek, ebből a cikkből lehet letölteni.