Main picture
Hírek

Biodiverzitás a magyar oktatásban 1. rész

A Planet 4B projektben azt vizsgáljuk, hogy a magyar közoktatásban hogyan jelenik meg a biodiverzitás, s vannak-e olyan jó gyakorlatok a biodiverzitás élményalapú, interaktív oktatására, amelyek pozitív irányba tudják befolyásolni a gyerekek természethez való viszonyát.  Kutatási kérdésünk megválaszolásához fontos tisztázni, hogy Nemzeti Alaptantervben miként jelenik meg a biodiverzitás fogalma. Juhász Bianka  blogbejegyzés-sorozatának célja a NAT-ot a biodiverzitás különböző szemüvegein keresztül áttekinteni úgy, hogy mindig más-más aspektusból pillantsunk rá az Alaptantervre.

Biodiverzitás a természettudományos tantárgyakban

A cikksorozat ezen része azt vizsgálja, hogy mivel a természettudomány területéről származó fogalomról van szó, hogyan építi fel a NAT a biodiverzitással kapcsolatos ismeretek oktatását, alsó tagozattól kezdve az érettségiig, a természettudományos órák keretein belül.

A természet egy nagyon komplex rendszer – és a biodiverzitás az egyik legkomplexebb fogalma. Pont ezért, csak a fogalom aspektusainak gondos felépítése után vezethető be az a tanórákra. A biodiverzitás megértéséhez az oktatás alsó tagozatban a Környezetismeret órán kezdődik – ekkor az alapokat megtanulva lépnek a diákok a felső tagozat 5-6. évfolyamára, a Természettudomány órákra. Itt már behatóbban, alaposabban tanulmányozzák az őket körülvevő környezetet, életközösségeket képesek értelmezni, tudatosul bennük ennek a nagy rendszernek a komplexitása.

Tovább haladva tanulmányaikban, a Biológia órákon már képesek az életközösségek egymásba épülését is figyelembe venni, míg végül 9-10. évfolyamon jutnak el a Biodiverzitás fogalmához. Ekkor megértik a fenti cifra fogalmakat, a köztük lévő összefüggéseket, elemezni tudják őket. A folyamat során előkerülnek az ökológia fogalmai, a klímaváltozás, bioszféra, fenntarthatóság…

A 7. évfolyamtól bekapcsolódó Fizika, Kémia órán ugyan nem közvetlenül ezekről a fogalmakról tanulnak, de közvetetten, az összefüggések, és a végbemenő folyamatok konkrét megértéséhez nagyon is hozzájárulnak ezek a tárgyak is. Az utolsó, még nem említett természettudományos tárgy a Földrajz, amelynek során az ottani tudományos terület megismerése mellett a környezet és a társadalom viszonyáról, a kettő egymásba ágyazódásáról is tanulnak a diákok.

A NAT teljes szövegét átnézve a ‘sokféleség’ és az ‘ökológia…’ kifejezések nyolcszor, a ‘sokféleség’ kifejezés hatszor jelennek meg, míg az ‘életközösségek’ fogalmat harminchétszer, a ‘fenntartható’ kifejezést pedig több mint ötvenszer találtuk meg. Ez is arra utal, hogy a NAT az átfogóbb, általánosabb fogalmak felől vezeti be a biodiverzitáshoz kapcsolódó témákat az oktatásba. A biológiai sokféleséghez kapcsolódó fogalmak elsősorban a biológiához és más természettudományos tárgyakhoz kapcsolódva jelennek meg a NAT szövegében, míg az általánosabb, környezethez és fenntarthatósághoz tartozó kifejezések más tantárgyaknál is megjelennek, bár gyakran az adott tantárgynál felsorolt elvárások között az utolsó egy-két pontban kerülnek csak említésre.

Ez a rövid áttekintés persze csak nagyon nagy vonalakban írja le a biodiverzitás megismerését, arra viszont remekül rávilágít, hogy ez amellett, hogy egy nagyon hosszú folyamat, a diákok minél eredményesebb tanulása érdekében rengeteg különböző módszert is igényel. Épp ezért a fentebb említett Planet 4B Projekt célja pontosan olyan jó gyakorlatok, példák gyűjtése, amelyek segítik ennek a tanulásnak a sikerességét.